Sámi Našunálateáhter lea dal čohkkegoahtime návccaid čakčii go ođđa buvttadusat lea boađi boađi. De lea ge vuogas go geassi lea dás. Teáhter luomustallá ge dal gitta borgemánnui ja sávvá ge  gehččiide ja eará teáhterberošteddjiide buori geasi ja bures boahtin fas čakčii.

Sámi Našunálateáhter lea dal čohkkegoahtime návccaid čakčii go de álgá bihtá Human Zoo buvttadeapmi ollislaččat. Dat ollašuvvu ovttasbargguin Norgga našunálateáhterin, Nationaltheatret, Oslos. Bihtás lea álgočájálmas golggotmánu álggu geahčen Oslos, maŋŋel dan mátkkošta bihtá viidát Sámis. Dan maŋŋel leat maid ođđa buvttadusat vuorddašeamen, earet eará nuppebeale ábi Canadas, gos sámi-cree opera The Journey ceggejuvvo.

De lea ge vuogas go geassi lea dás, de bures čohkket fámuid miellagiddevaš čakčii.

Teáhter luomustallá ge dal gitta borgemánnui ja sávvá ge gehččiide ja eará teáhterberošteddjiide buori geasi ja bures boahtin fas čakčii, oaidnaleapmái de!

Sarakka skuvlii, Marte válda su saji

Seammás sávvá teáhter olu lihkku “min” neavttárii, Sarakka Gaupii, go aitto lea almmuhuvvon ahte lea beassan studeantan Teaterhøgskolen nammasaš teáhterskuvlii, Oslo. Sarakka Gaup lea leamaš mielde máŋga buvttadusain, maŋemusat Pippi čájálmasas ja Nissondeaivvadeapmi čájálmasas. Son galggai maid neaktit Human Zoo bihtás, muhto dal dieđusge ii šatta, de váldá go nubbi olu geavahuvvon nuorra neavttár Beaivvážis, Marte Fjellheim Sarre, su saji. Maŋemusat oinniimet su Pippi biktasatgis, Pippi čájálmasas. Nu ahte olu lihkku Sarakkai, ja hui olu lihkku Marttii. Dá ovttas Beaivváš lávddis, ovttas bagadalliin Pippi čájálmasas, Elle Sofe Sarain.

Govven/foto: Aslak Mikal Mienna

Sarakka Gaup, Elle Sofe Sara (ovdal Henriksen), Marte Fjellheim Sarre