Nuorra son gal lea, muhto guhkkin eret aitto álgi; son ii leat eará go 18 jagi, muhto lea jo neavttašan 13 jagi. Ii ge son leat jurddašan heaitit eret “fanadeames sihke dovdduid ja goruda gosa rolla gáibida”, go nuorra, muhto oalát hárjánan neavttár, deanonieida Eila Ballovara Varsi, lea dal ollen Sámi našunálateáhtera lavdái.
Eila Ballovara Varsi
Dađi nuorat olmmoš lea, mađi váddáseappot lea diehtit ja válljet makkár oahpu ja de makkár bargui galggašii geavvat loahpa loahpas. Muhto, de leat soapmásat geat eai oru bártideames diehtimis ja válljemis. Okta dain dáidá leahkit Eila Ballovara Varsi, guhte orru áigá jo mearridan máid bargat ja gosa geavvat. “- Ledjen oassi Sámi mánáidteáhteris logi jagi (2006-2016). Olles mánnávuođa nekten. Dan maŋŋá mearridin ahte in hálit dušše dahkat dan astoáiggedoaibman, muhto ahte háliidan dahkat karrieara dás. Dasto mun válljejin drámásuorggi joatkkaskuvllas, ja lean aiddo geargan dainna. Oktiibuot dat šaddet 13 jagi, muhto dát lea vuosttaš háve mun beasan neaktit ámmát teáhterjoavkkuin”, dadjá 18 jahkásaš boaris deanonieida gii dal lea barggus Sámi Našunálateáhteris, Beaivvážis.
Háliidan neaktit
Deanu kulturskuvlla mánáidteáhterjoavku lea su vuolggasadji. Das maŋŋel lea Áltá joatkkaskuvllas vázzán drámáoahpu, lea leamaš Ronja Rievvárnieida ja Jeagge-Jussa, muđui lea johtán viidát teáhtera oktavuođas. Lávddis son loaktá bures, dieđusge, muhto ii leat vel válljen čiekŋudeami: “- Dieđan dušše ahte háliidan neaktit sámegillii. Dat lea dat alimus mihttomearri. In leat vuos mearridan makkár lágan neavttároahpu mun háliidan váldit, jos háliidan leat realisttalaš neavttár dahje fysalaš neavttár. Lihkus lea olbmos olles eallin geahččaladdat iešguđetge surggiid”, dadjá Eila.
Vuorddekeahtes telefuvdna
Eila álggi Beaivvážis bargat dás moadde vahkku dassái, son lea dal neavttár Human Zoo nammasaš bihtás. Go teáhterhoavda riŋgestii, juoga maid son ii lean vuordime, de Eila celkkii eret buot eará bargofálaldagaid ja fálaldagaid muđui ja de dollii dakkaviđe Beaivvážii ja Guovdageidnui: “- Dihten dušše ahte dát lei dakkár fálaldat maid in sáhtán massi. Lea ain veahá imaš jurddašit ahte duođai ožžon dan barggu. Eallin rievdá hui fáhkka”.
Álgá Norgga stuorimus lávddis
Geahččit besset Eila oaidnit ammat teáhterlávddis golggotmánu 4. B. rájes, ja ii ge das mihkke, dát dáhpáhuvvu ovtta dain stuorimus teáhterlávddiin Norggas. Human Zoo lea ovttasbargobuvttadus gaskkal Sámi Našunálateáhtera ja Nationaltheatreta, ja na de lea ge Human Zoo bihtás, ja Eilas, vuosttaš čájálmas, dahje álgočájálmas, juste fal Oslos, Nationaltheatretis. Das maŋŋel johtá Eila ja čájálmas viidát davás ja sámis, Norggas, Ruoŧas ja Suomas gitta skábmamánu gaskamuddui.
Boagustit, čierrut ja seahkanit
Sámi Našunálateáhteris son ovttasbargá ammat ja hárjánan lávdedáiddáriiguin, son dovdá stuora gudnii bargat singuin ja sis oahppat. Vuordámušat sus gal maid leat: “- Mun vuorddan boagustit olu. Čierrut olu. Seahkanit veahá maid. Mun illudan čiekŋudit neavttár virgái álfárut, dovdat mo dát duođai lea. Ja, fanadit sihke dovdduid ja goruda dohko gosa rollat gáibidit”, loahpaha Eila Ballovara Varsi, okta duhtavaš ja nuorra, hárjánan neavttár, Deanus eret.
Human Zoo bihtá